Wednesday, 29 April 2009 at 03:29

Hol is kezdjem? Azt hiszem maradok a jól bevált formációnál és kezdem az elejéről.
Körülbelül 2 hónapja jött az ötlet egyik barátomtól, hogy van ez a verseny és már ha csak poénból is meg kellene próbálni. Nem tagadom kicsit szkeptikus voltam először, hogy hogyan fog menni vagy mégis egyáltalán. De azért neveztünk. Volt egy hónapunk a kvalifikációs feladat elkészítésére, melyet -kis buktatók után- elfogadtak és jogot nyertünk arra, hogy a virtuális téren kívül is megmutathassuk, hogy mit is tudunk.
A maga a verseny április 27-28-án zajlott a dunaújvárosi főiskola rendezvénycentrumában.
Az indulás hétfő kora reggel, fél 6 magasságában, volt a győri egyetem parkolójából. Sikerült egy 9 személyes kisbuszt kölcsönözni a Lukács iskolától, így kényelmesen elfértek a csomagok, a robot és persze mi is. Csekély 2 és fél óra múlva már Dunaújvárosban voltunk. Kis térképészeti bravúr után a főiskola is megvolt, azon belül is a csarnok ahol a verseny zajlott. Hát mit ne mondjak, nagyon tetszett az egész campus. Körös körül új épületek, gyönyörű park. Nekem mint győri egyetemistának, akinek az egyetem egyenlő egy irdalmatlan betonblokkal, tetszett. Na szóval ott tartottam hogy megvolt a csarnok. Hát bementünk. A "portán" kedves lányok fogadtak minket, segítettek a regisztrációban és pár tanácsot is adtak mi merre hány méter . Kaptunk egy Festo-s pólót, egy nyakbaakasztós kártyát (hé öreg, nem csak nézelődni jöttem), meg a kajajegyeket. Ilyenkor már negyed 9-re járt az idő. Sorsolás útján mi lettünk a 3-as számú csapat, így az azonos számú asztalnál foglaltunk helyet, és megkezdtük a kipakolást, berendezkedést. Fél 10 környékén megvolt az ünnepélyes megnyitó és kiderült, hogy a helyi főiskola csapata szolidaritásból visszalépett, hiszen ők már kb. 1 héttel a verseny kezdete előtt látták, hogy mi lesz a feladat. Ezért kicsit sajnáltam is őket, hiszen a kvalifikációs feladatuk nagyon jó lett. Így maradt 18 csapat. A megnyitó után, 10 órától, indult élesben a verseny. A feladatra összesen 2 óránk lett volna. Azért lett volna mert voltak problémák de erről bővebben majd később. Na szóval megkaptuk a feladatot és nekiláttunk. Nagy vonalakban a feladat: van egy 4*4 méteres aréna, fehér az alja és a falai is a színkeresés miatt, az arénában van egy képzeletbeli 3szög melynek csúcsainál fém szalaggal szegélyezett körök voltak, egy nagyobb és benne egy kisebb, a kicsi körben voltak a színes hengerek, 3db ugye (piros, zöld, kék), és ezeket kellett csereberélni. A feladat nagyon hasonlított a kvalifikációs feladatra, de ezt a szervezők is elmondták. Ezért is lett volna rá csak 2 óránk. De igen ám, fél órával a kezdés után kezdek gyülekezni a viharfelhők. Sűrű reconnect-ek, kamera fagyások. A mi robotunk pl. nem tudott 2 percnél tovább stabil maradni. De gyűrtük az ipart rendületlenül. A 2 óra leteltével elküldtek mindenkit ebédelni és egy kicsit pihenni. A kaja egész jó volt, még választani is lehetett a 2 féle főétel közül. 1 órakor visszatértünk a csarnokba. Ekkor már kezdett világossá válni hogy a szűnni nem akaró hibák hatására szinte senki nem végzett a feladattal. Mi is kialakítottunk egy stratégiát, vagyis 3/4-éig menjen a feladat és a többi nem érdekel . Igaz a végét amúgy is nagyon nehéz lett volna kivitelezni, mivel 2 henger célba juttatásánál tájékozódási pontot adott a másik két henger, aminek a helyére kellett volna vinni a hengereket, de ugye az utolsó hengert a "semmibe" kellett volna eltolni. Szóval megvoltunk nagyjából a feladattal. Fél 3 magasságában azt mondták a szervezők akkor próbáljuk meg elkezdeni a tényleges versenyt. 3-as számú csapat révén bíztunk benne, sőt úgy tudtuk, hogy lesznek előttünk, de az első 2 csapat technikai gondok miatt haladékot kért. Nekünk is sok gondunk volt, de az utolsó percekben sikerült egy másik csapattól elkérnünk a robotot, hogy azzal vágjunk bele. Ezzel csak egy gond volt, más helyre voltak bekötve az érzékelők, vagyis majd az összes szekvenciát át kellett írni kb. 5 perc leforgása alatt. Nem tagadom kapkodtunk is rendesen, melynek később meg is lett az eredménye. Végül sikerült összekapni magunkat és odamentünk az arénához. Ádám, a csapattársam, volt a mindenkori "robotrakosgató". Berakta a robotot, én meg az engedély után elindítottam a programot. Nem kell mondanom hogy a technika ördöge megint megtalált minket, indulás után kb 20 másodpercel reconnect. Ez azt jelenti, hogy a kapcsolat megszakad, ami persze újbóli kapcsolódással orvosolható, csak egy nem kívánt plusz hátránya is van, mégpedig az, hogy a kamera kikapcsol. Gondolom nem kell ecsetelnem, hogy egy színkeresős szekvenciánál ennek mi a jelentősége . Szóval újraindítás, és kezdjük elölről. Amit még nem említettem, hogy minden csapatnak 8 perce volt egy adott feladatra és ezzel szabadon gazdálkodhatott, de reconnect esetén az óra állt. Kövi indításra a program nagyon jól futott. A piros hengert megtalálta a robot, ráfordult, megkereste a zöld hengert, nekitolta a pirosat, pontosan bele a belső körbe és itt sajnos megint hibázott a gép, vagyis inkább mi . A program úgy volt megírva, hogy számolta hogy hány körön megy keresztül, és attól függően hagyta abba piros henger illetve a többi henger tolását is. Itt volt a gond. Amikor kölcsön kaptuk a robotot a másik csapattól, nem is néztük meg hogy a fémérzékelő (ami a fém tartalmú szalagokat érzékelte) a helyén van-e. És persze hogy nem volt. Nagyon magasan helyezkedett el a talajhoz képest, így nem érzékelte a fémszalagokat, aminek a hatása az lett hogy nem lépett át a következő szekvenciába. Ennek ellenére nagyon jól ment a feladat. A nézők közül egy kisgyerek meg is jegyezte az anyukájának, hogy "Nézd anya, ez magától megy!". Ez nagyon tetszett nekem, hogy tényleg, valamit összehoztunk a csapattársammal és tényleg ment a dolog, még ha kb. félig is .Ezek után jött még utánunk 4-5 csapat, de még megközelíteni sem tudták a mi megoldásunkat. Itt jött egy fordulópont. A bírák és a vezetőség bejelentette, hogy a sok hiba miatt, a cspatok tovább dolgozhatnak a feladaton, sőt a másnapi feladatokat is kiosztják, és másnap lesz a verseny a két feladatból, külön-külön fordulókban. Ekkor egyik szemem sírt a másik nevetett. Jól álltunk a feladattal szóval ez nem kedvezett annyira nekünk, de azért jó volt mert még dolgozhattunk rajta, a másik feladattal egyetemben. Apropó a másik feladat. Röviden annyi volt, hogy itt mát két robot volt egyszerre az arénában. A robotoknak a két ellentétes sarokban volt a bázisuk, és ide kellett gyűjteniük a labdákat. Az aréna közepén volt 3 különböző színű labda elszórva, mindegyikből 7-7 darab.
Szóval nekiláttunk hát ennek is. A másik feladattal már nem is vesződtünk, mert ameddig akartuk addig elméletileg jó volt . A második feladat mérföldekkel egyszerűbb volt, persze a szekvenciák számát illetőleg .Ezt a feladatot nagy részben az Ádám csinálta és tényleg kitett magáért, nagyon jó lett. 4-5-ször egymásután is hibátlan eredményt produkált a program, szóval nagyon nyugodtak voltunk, és mivel el kellett menni elfoglalni a szállást erről nem csináltam videót. Sajnos. Mire visszaértünk, lévén hogy a csarnok teteje csíkokban fénybeeresztős volt, nagyon megváltoztak a fényviszonyok és az istenért nem akart menni rendesen a program. Aki nem értené a dolgot, azért volt fontos a fény, mivel a színkeresésnél igen fontos, hogy szinte homogén legyen a fény, nehogy befolyásolja a színeket. Na igen, ezért nincs is videó a jó megoldásunkról . Utána vacsora volt. Ezután egy kis baráti mérkőzésre kihívtuk a Gyusziékat, a másik győri csapatot. A videón is látszik majd, itt volt egy kis gond. A mi robotunk nem találta elsőre a színeket, vagyis a labdákat, aztán mégis beindult, de hogy finoman mondjam árnyékra vetődött . A másik roboton lévő piros színű szigetelőszalagra cuppant rá (majd rakok fel erről is képernyő shotot ). Utána még kb. 11-ig voltunk bent. Addig dolgoztunk, utána már úgy voltunk vele, hogy nincs értelme tovább maradni, már mindenki fáradt volt. A Gyusziéknak volt egy helyi haverja, aki egy helyi vendéglátó egység felé irányított mindenkit . Mindenki már nagyon éhez volt ekkor, ezért egy folyékony kenyeret mindenki legurított az ügy érdekében. Kis beszélgetés éjfélig aztán vissza a szállásra. Komolyan mondom, le a kalappal a kolesz előtt. Ennél kulturáltabb helyet, ebben a kategóriában, még nem láttam. A bútorok nem több mint fél évesek, normális ágyak, frissen mosott ágyruha bekészítve. Mire négyen lezuhanyoztunk egymás után, már hajnali 1-re járt az idő. Letettem a fejem, 2 percen belül már aludtam is. Mint kiderült az Ádám horkolós fajta, szóval elképzelhető, hogy milyen békés volt az a csöppnyi alvás is. Reggel 5 után kicsivel volt a kelés. Összekészülődés, majd irány a csarnok. Reggel 6-kor megint nekiláttunk a feladatoknak. Szerencsénkre, többen más taktikán voltak, ezért ők előző nap tovább maradtak bent, de másnap ugye később jöttek. Így alkalmunk nyílt majd egy órát gyakorolni az arénában. 8-kor reggeli volt és utána kezdődött a party. Az első fordulóban az első feladatot kellett előadni. Egész jól ment de voltak problémák, aminek ellenére a feladat fele azért sikerült. Mint utólag kiderült, még maradt is 7 percünk, amit a forduló végén még fel is használhattuk. Így sikerült megcsípni a top 3-at . Szóval végső soron nagyon jól sikerült az első feladat. De hozzá kell tenni, hogy itt is is, ugyan úgy mint a második feladatban inkább a szerencse döntött, hogy az egyes színeket hogyan találta meg a robot, és hogy minden rendesen ment-e. Aztán kis szünet után jött a második feladat is, amiben ugye 2-2 csapat mérkőzött meg. Ez nem lett valami fényes, mivel a színméréssel akadtak problémáink. Volt olyan rész is, hogy a fehér falon, számunkra érthetetlen okok miatt a kamera piros tónust talált, és persze hogy elkezdett menni felé mintha egy labda lett volna. De azért jó volt.
Aztán elkövetkezett a vég. Az ünnepélyes díjátadó és versenyzárás. Az első csapat a bme-s mecha cspat lett. Ők mehetnek majd a júniusi graz-i európa bajnokságra. Nagyon jó feladatokat csináltak, és teljesen megérdemelten lettek elsők. Az Ádámmal, még a verseny előtt, kitűztünk egy célt. Legyünk bent az első 8-ban. Ez sikerült is, mivel a számunkra előkelő 7. helyet csíptük meg. Nem kell mondanom mennyire örültünk neki.
Aztán addigra már a tanár úr is megjött, aki hazafurikázott minket. Haza úton majdnem mindenki bólogatott már a fáradságtól. Este fél 8 körül értünk haza Győrbe. Kb. fél órát vertünk hazafelé a kisbusz menetidejére, szal Zoli bá nagyon tolta neki.

Holnap megint kezdődnek a szürke hétköznapok és lassan a vizsgaidőszak is, de ezzel a két nappal egy életre szóló élményt szereztem, és már el is határoztuk, hogy jövőre is ott leszünk és akkor majd nem poénból megyünk el XDXD, szóval majd jól megnyerjük .

Ui.: A képeket és a videókat a nap folyamán majd lassanként töltöm fel. Nem lett mindegyik hibátlan fotográfiailag, de a fényviszonyok miatta elég nehézkes volt, és tesóm gépét is nagyon ritkán használom.

Ui2.: Ja igen. Volt egy pálya külön a nézőknek is ahol kipróbálhatták ügyességüket egy robottal és egy botkormánnyal. És igazán illusztris vendégek is voltak. Név szerint Caramel és Váci Gergő. Úgy tűnik párban hakniznak .
És volt egy pneumatikus autó is, ami kipróbálható volt. Erről is lesznek majd képek.

Ui3.: Nah inkább mégis youtube-ra raktam fel videókat.
Linkek:
http://www.youtube.com/watch?v=OgwrWKr2UC8
http://www.youtube.com/watch?v=sitQMAZ0mOE
http://www.youtube.com/watch?v=zYwh2sDNGZk
http://www.youtube.com/watch?v=YY0Fg652tmo
http://www.youtube.com/watch?v=kGdJsi2v7WQ

És az illusztris vendégek (nem saját up ):
http://www.youtube.com/watch?v=nN4j67m_xwQ